pár sor a viharos éjszaka alatt

Lehet, hogy te nem szeretsz,
Lehet, hogy keresed a helyed,
Lehet, hogy van még kiút,
Lehet, hogy összeköt sok út.

Dú az ég tombol a vihar,
Én csak ezt nézem mert nem zavar,
Te vagy aki összekavar,
Hisz a lelkembe mar,
A tudat, az érzés, hogy mást szeretsz,
S hogyha felébretsz,
Mindennek véget vetsz,
Mert velem csak akkor lehetsz,
Ha álom világomban nevetsz.

A lelkemben sok minden kavarog,
Pedig én nem sok vizet kavarok,
Valahogy érzem közelléted,
Minek több ezer méter vet véget.
Távol vagy és ez fáj,
De mégsem mondom hogy kár,
Ettől csak erősebb vagyok,
De még mindig nem mondtál okot,
Mert ha megkérdezném,
Nem kapnék választ,
De nem én választok,
Hiszen én csak várhatok,
Várhatom a válaszod,
De nem levélben szeretném látni,

Inkább a te szádból hallani.

          Oláh Maja Regina 
kelt.: 2011.09. 05