2013. március 4., hétfő

Ábránd - Vörösmarty Mihály

 A mai irodalom órán ezt a verset vettük, és nekem kellett felolvasnom, viszont nagyon megtetszett Vörösmarty műve :) Szóval gondoltam egyet és úgy döntöttem kiteszem a blogomba <3

Szerelmedért 
Feldúlnám eszemet 
És annak minden gondolatját, 
S képzelmim édes tartományát; 
Eltépném lelkemet 
Szerelmedért. 

Szerelmedért 
Fa lennék bérc fején, 
Felölteném zöld lombozatját, 
Eltűrném villám s vész haragját, 
S meghalnék minden év telén 
Szerelmedért. 

Szerelmedért 
Lennék bérc-nyomta kő, 
Ott égnék földalatti lánggal, 
Kihalhatatlan fájdalommal, 
És némán szenvedő, 
Szerelmedért. 

Szerelmedért 
Eltépett lelkemet 
Istentől újra visszakérném, 
Dicsőbb erénnyel ékesítném 
S örömmel nyújtanám neked 
Szerelmedért!

                               1843. március előtt

 Vörösmarty ezt a versét Laurához írta akit később feleségül ment hozzá, majd írt róla/neki egy másik verset is (A merengőhöz. ami szintén nagyon megtetszett nekem) amelyben Vörösmarty elmondja kedvesének, hogy tudja, hogy nem szerelmes belé, és hogy csak azért ment hozzá feleségül, mert "muszáj" volt neki :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése