2013. április 19., péntek

A mai szülők hanyagok?

 Csak azt tudom mondani, amit a környezetemben látok és tapasztalok.
 Vannak olyan szülők akik saját álmaikat szeretnék teljesíttetni a gyerekkel, tehát a gyerek saját érzéseit, álmait elhanyagolják, és rákényszerítenek valami olyasmit amit ők akarnak látni, és nem veszik észre hogy a gyerek ezt szenvedve éli meg.
 Aztán vannak olyan szülők akik tudnak dolgokról, de még sem akarnak róluk tudni, mert nem tetszik nekik a dolog, és így kerülik az ilyen témákat. Ami elég rossz hisz kihal a bizalom réteg, mert a gyerek előbb utóbb észreveszi hogy a szülei nem is akarnak hallani arról amit mond, így inkább nem is beszél otthon semmiről. Maradnak az alap dolgok, és "lakótársi" viszonyba kerülnek.
 Vannak a szigorú szülők, akik mindentől tiltják gyerekeiket. Ez az idézet mindent el mond > "Tiltással, hazugságra nevelsz".
 Vannak a hanyag szülők. Ez persze általában a munka miatt van. Ezek a szülők mindent meg akarnak adni a gyerekeiknek, és ezért akár túlóráznak. Amivel nincs is gond. De sokat lesz egyedül a gyerek. Ami miatt otthon hozzászokik, hogy egyedül van, így nem is bírja majd otthon a társaságot, viszont minden más környezetben, betegesen akar majd a középpontban lenni. Persze az utóbbi nem mindig probléma mert, általában a figyelemért meg kell dolgozni, és a gyerek megtanul majd keményen küzdeni az életben.

 És még sorolhatnám a szülők "fajtáit" de hát ahány ház annyi szokás, és nincs kedvem regényt írni. A lényeg ha jól belegondolunk, ezek a tulajdonságok minden szülőben megvannak. Csak mindenkiben más mértékben. Az első példa amit írtam valójában az elvárásokat mutatja, pl.: én nem teljesítettem jól az iskolában, de szeretném ha a gyerekemnek menne.
 Nem minden esetben rosszak ezek a tulajdonságok. A második példában is van jó dolog pl.: Magánéletet engedélyez a gyerekének. Elvégre magánélet mindenkinek kell.
 A harmadik példában is van jó dolog, pl.: sok mindentől megóvja gyerekét.
 A negyedik példa pedig magáért beszél. 

 Szóval kedves szülők,
 Néha a gyereketek arra vár hogy üljetek le beszélgetni, és ne arról hogy mi legyen az ebéd. Egy gyerek vágyik arra, hogy kialakuljon egy normális családi kapcsolat. Még ha csonka családban is élnek. Nem kell minden nap komoly dolgokról beszélni, de heti egyszer, vagy akár havi egyszer is megteszi (jó persze ha nem akarja ne másszatok bele a magánéletébe, csak amennyire ő engedi). Minden nap kérdezzétek meg a gyerektől hogy milyen volt a napja. Persze nem könnyű velük, mert általában egy szavas választ adnak erre a kérdésre, de ki tudja, lehet hogy épp a mai nap volt különleges számára, és alig várja már, hogy elmesélhesse neked/nektek.

 Szép napot :*

UÍ.: Bocsánat ha érthetetlen volt a mondandóm, csak "papírra" kellett vetnem a gondolataimat :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése