Nagyon szégyellem magam.. Ma a suliban megtámadott a vöröshadsereg.. és annyira fájt hogy az hihetetlen... Izzadtam és rázott a hideg.... ráadásul folyton összerántottak a görcsök.. azt hittem meghalok.. igazából szívesen meghaltam volna... 3 órám lett volna még.. de hazajöttem nem bírtam ki.. így is végigszenvedtem egy biológiát.. amit imádtam volna... mert nagyon tetszett a téma.. és amúgy is nagyon szeretem a bioszt... de így végig csak arra tudtam gondolni, hogy épp milyen gonosszan biológiázik a testem... az orvosiban nem voltak bennt a doktornők.. pedig ők adtak volna görcsoldót.. és nálam sem volt :S sokszor volt már hogy ennyire fájt sőt jobban, de akkor bennt maradtam suliban.. de ilyenkor koncentrálni is alig tudok.. és nagyon rossz a közérzetem.. én ezt nem értem régebben meg sem éreztem.. nem is fájt.. most meg mint valami atomrobbanás.. még hányingerem is szokott lenni...
Most már kicsit jobb mert vettem be görcsoldót... de nagyon szeretnék bennt lenni angol órán... meg irodalmon is... Irodalomból épp röpdolgozatot írnak a többiek... amire én is nagyon készültem.... nagyon remélem hogy a többiek nem fogják azt hinni hogy a doga miatt jöttem haza... ha bár nekem ez volt az első hogy eljöttem a suliból (3 év alatt).... annyira rossz belegondolni hogy nem leszek ott angolórán -.- a kedvenc tantárgyam ráadásul a tanár is nagyon jó... angolra is nagyon készültem.. ma felelés van.. ha én feleltem volna olyan ötöst kaptam volna hogy kilóg a naplóból.. mázli hogy olyan anyagot veszünk amit én nyáron átismételtem : szóval most nem maradok le semmiről... remélem! :) nah én megyek és kezdek valamit magammal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése